Bőröm megismerése

Hogyan élvezheted a napsütést, anélkül, hogy veszélynek tennéd ki a bőrödet?

A napfényt mindenki szereti, hiszen jó kedvre derít, energiát ad és lehetővé teszi a D-vitamin szintézist, ami nélkül a szervezetünk nem tudná hasznosítani a kalciumot. Ráadásul a jó közérzetünkért is felelős hormon, a melatonin kiválasztását is elősegíti.

Bioderma - Woman protecting from the sun

Ezek a napfény jó tulajdonságai. Az érem túloldala azonban kegyetlen valóságot tartogat számunkra: a napsugárzásnak való kitettségnek számos káros hatása van a bőrünk és egész szervezetünk egészségére.

A felelősségteljes hozzáállás megköveteli a sugárzás mértékének és az adott bőrtípusnak megfelelő hatékony nap elleni védelem használatát.

A gyermekek bőre különleges védelmet igényel, ahogy a sérült bőrfelület is, ami az érintett területeken még erősebben pigmentálódhat.

Hogyan működik a napsugárzás?

A nap különböző, a legrövidebbtől a leghosszabb hullámhosszúságú, végtelen fénysugarakat bocsát ki magából. Ezen kívül kozmikus sugárzást, gammasugárzást, röntgensugarakat, ultraibolya-sugarakat (UV, köztük UVC, UVB és UVA sugarakat), szemmel látható sugárzást, infravörös sugarakat (IR) és rádióhullámokat is.

A napsugárzás legveszélyesebb részét a föld légköre kiszűri. A sugárzás kétharmada éri el a felszínt. Az élettel összeegyeztethetetlen kozmikus, gamma-, röntgen- és UVC-sugarak nem jutnak el hozzánk. Amik viszont igen (az UVB-, UVA-, látható és infravörös sugárzás), azok hatással vannak a szervezetünkre. Az infravörös sugarak hőt adnak le, így bőrünkön forróságérzetet keltenek, szemben a láthatatlan és hideg UVB- és UVA-sugárzással, amelyeknek ettől függetlenül erős biológiai hatásuk van.

Miért szükséges védekezni a napsugárzás ellen?

A napsugárzás bőrre gyakorolt káros hatásai a napfény okozta eritémától (leégéstől) a bőr fokozott ütemű öregedésén keresztül a bőrrákig terjednek. A sugárzás legsúlyosabb következményének, a bőrrák kialakulásának leggyakoribb oka a napfénynek való kitettség. Nem szabad megfeledkeznünk a többi veszélyről: a hőgutáról, napszúrásról, fényérzékenységről, ophtalmiáról vagy napallergiáról sem.

A felhám felfogja az UVB-sugarak 85%-át, így mindössze ezek 15%-a éri el az irhát.

Az UVB-sugárzás mértéke függ az évszaktól, a szélességi foktól, a napszaktól és a tengerszint feletti magasságtól. Ezek a sugarak felelősek a bőr barnulásáért és a leégésért is, ami a bőr természetes riasztórendszere, amikor túl sok UVB-sugárzás éri. Az UVB-sugárzásnak hosszú távon karcinogén hatása van.

Az UVA-sugarak mélyen a bőrbe hatolnak, szinte 50%-uk eléri az irhát.

A nap egész évben árasztja magából őket, és gond nélkül áthaladnak a felhőkön és az ablaküvegen. Ők felelősek a bőr (fénykárosodás okozta) öregedéséért, és szerepük van a szabad gyökök kialakulásában is. Ezek a molekulák a sejtszerkezetet és a DNS-t támadják. Karcinogén hatásuk is van, de kisebb mértékű, mint az UVB-sugaraknak.

Az UV-sugárzás mértéke attól függ, hogy a föld mely részét éri.

Különböző területek különböző mértékben szórják szét a sugárzást:

- a hó az UV-sugarak 80%-át, a homok 15, a víz pedig 25%-ukat veri vissza.

- Még 40 cm-nyi víz alatt is ki vagyunk téve a felszíni sugárzás 40%-ának.

Az UVA- és UVB-sugárzás úgy okoz bőrrákot, hogy legyengíti a bőr immunrendszerét, ezzel jelentős oxidációs stresszt okozva és olyan módon károsítva a DNS-t, ami rákos sejtek kialakulásához vezet.

Nem minden bőrtípus reagál ugyanúgy a napsugárzásra, hiszen mindenki a fototípusának megfelelően, egyéni mértékben érzékeny a fényre. A fototípus azt írja le, hogy az adott személy szervezete hogyan reagál a napsugarak okozta hatásokra. A bőrszín, hajszín, a szeplők jelenléte vagy hiánya és az adott személy leégésre vagy barnulásra való hajlama alapján hat fototípust különböztetünk meg.

Fototípus I: tejfehér bőr (vörös haj), mindig leég, sose barnul, sok szeplő.
Fototípus II: fehér bőr, mindig leég, mérsékelten képes barnulni, néhány szeplő.
Fototípus III: világos vagy olajbarna bőr, néha leég, mindig barnul (enyhén vagy közepes mértékben), előfordulhatnak rajta szeplők.
Fototípus IV: olajbarna bőr, ritkán ég le, mindig barnul (erősen), nincsenek szeplői.
Fototípus V: barna bőr, sose ég le, mindig barnul (nagyon erősen), nincsenek szeplői.
Fototípus VI: fekete bőr, sose ég le, nincsenek szeplői.

Minél világosabb valakinek a bőre (főleg az I-es és II-es, valamint a III-as fototípusba tartozók), annál fontosabb az erős fényvédelem használata.

Hogyan történik a barnulás?

A bőr barnulási folyamatának beindításáért leginkább a „természetes”, napból származó UVB-sugarak felelősek. A bőr így alkalmazkodik a napfényhez és védi meg magát a sugárzástól, de ez nem tekinthető áthatolhatatlan pajzsnak. A lebarnult bőr ritkábban ég le, de ez még nem hatalmaz fel minket a túlzott napozásra, aminek hosszú távon így is káros a hatása (például bőrrákot okozhat).

A napfénynek való kitettség aktiválja a melanocitákat, amelyek a bőr védelme érdekében melanintermelésbe kezdenek. A melanin a bőrfelszín felé szállítódik. Ezzel egy időben a bőr megvastagszik (a szaruréteg megvastagodása által), ami a pigmentáció mellett egy másik védekezőmechanizmus. Ne feledjük, hogy az UVA-sugárzás azonnali pigmentációt okoz, ami azonban csak néhány óráig marad meg. Ez nem barnulás, hanem a napozás után láthatóvá váló oxidáció. Az igazi barnulásért egyedül az UVB-sugárzás felelős. Ez a folyamat a napozás után két-három nappal kezdődik meg, és három héttel utána tetőzik.

A fényvédő szerek mind az UVB-, mind az UVA-sugarakat kiszűrik, ügyelve a kettő közti megfelelő egyensúlyra. A szűrőképességüket egy úgynevezett SPF („Sun Protection Factor”, azaz fényvédő faktor) szám jelzi. E szerint az SPF szerint kell kiválasztanunk a fototípusunknak és a napsugárzás helyszíntől (tengerpart, hegyek stb.) függő intenzitásának megfelelő terméket.
. SPF 6 = alacsony védelem SPF 15 = közepes védelem SPF 30 = erős védelem
. SPF 50+ rendkívül magas védelem

Válassz olyan terméket, amelynek szereted az állagát, és így nagyobb kedvvel fogod minél gyakrabban alkalmazni. A megfelelő hatékonyság érdekében kétóránként újra kend be magad. Vannak vízálló termékek is, és olyanok is, amelyek gyorsítják a barnulási folyamatot, így még kevesebb ideig kell a napon tartózkodnod.

Hogyan hat a nap az öregedésre?

A szakértők szerint* az arcbőr öregedését 80%-ban a napfény okozza! Ezt fénykárosodás okozta bőröregedésnek hívják.

Tünetei a mély ráncok, a pigmentfoltok és a telangiectasiák (seprűvénák, azaz a láthatóvá váló, kitágult bőr alatti apró vérerek). Ez a típusú idő előtti öregedés minden a napfénynek gyakran kitett bőrfelületet érint: az arcot, hátat, kezet, alkart és dekoltázst. Az UVB- és UVA-sugarzás drasztikus mértékben módosítja a bőrsejteket, tönkreteszi a kollagént és az elasztint, és rákos daganatok kialakulásához vezethet.

Számtalan kiváló okot lehet felsorolni, amiért érdemes foglalkozni a nap elleni védelemmel és az ehhez kapcsolódó egyszerű szokások kialakításával.

*Gilchrest BA et al, Effect of chronologic aging and photoaging: an overview. (A kronológiai és a fénykárosodás okozta öregedés hatásának áttekintése.), J Am Acad Dermatol, 1989; 21(3 Pt 2): 610-3

Kerüld a napfényt abban az időszakban, amikor a napsugárzás a legerősebb. Minél magasabban jár a nap az égen, annál erősebb az ultraibolya-sugárzás. Nyáron ez az időszak 11-től délután 4-ig tart Nyugat-Európában.
Ne maradj sokáig a napon azzal nyugtatva magad, hogy magas faktorú naptejet használsz. Ezen termékeknek nem az a célja, hogy segítségükkel tovább maradhassunk a napon, hanem az, hogy a napon tartózkodás alatt csökkentsék a napsugárzás okozta kockázatokat.
Általánosságban nem tanácsos az egész napot a strandon tölteni.

Használj tökéletes fedést biztosító, erős UV-szűrővel ellátott napszemüveget, széles karimájú kalapot és laza, lehetőleg hosszú ruházatot (hosszú ujjú póló és rövidnadrág vagy nadrág). Ne feledd, hogy a ruha, különösen a sötét színű ruházat a leghatékonyabb módja a védekezésnek.
Ha hőség van odakint, a hőgutától és a leégéstől is óvd gyermeked. Gondoskodj róla, hogy rendszeresen igyon vizet.

Ne bízz az első benyomásban. Mivel a forróságérzetet az infravörös sugárzás adja, nem pedig az UV-sugárzás, könnyen előfordulhat, hogy anélkül is leégsz, hogy úgy éreznéd, túl sokat voltál napon (például egy hajón, vagy egy felhős nyári napon a szabadban).
A hegyekben kifejezetten alacsony hőmérséklet esetén is veszélynek vagyunk kitéve. Sőt, minél magasabban vagyunk, annál kevésbé érvényesül a légkör által kínált védelem, így a napsugárzás is erősebb a hegyekben (a bőrt érő UVB-sugárzás mértéke 300 tengerszint feletti méterenként 4%-kal nő). Ráadásul a hó fényvisszaverő hatása miatt még nagyobb mennyiségű ultraibolya-sugárzás éri a bőrt (a hó az UV-sugarak 80%-át képes visszaverni).
Ne hagyd, hogy a szél és a víz megtévesszenek: ezek a hőérzet csökkentésével elnyomják az infravörös sugárzás által indukált figyelmeztető jeleket, pedig az UV-sugárzás mindeközben ugyanolyan erős!

Az, hogy szürke az ég, még nem jelenti, hogy félvállról vehetjük a nap elleni védekezést. Ráadásul a felhőkön sokkal több UV-sugárzás jut át, mint infravörös sugárzás vagy látható fény. Ettől ugyan kevésbé lesz meleg, és kevesebb lesz a fény is, de az ultraibolya-sugárzás veszélyei mit sem csökkenek.
Válaszd inkább az árnyékos helyeket, de tudj róla, hogy még ez sem garantál teljes védelmet. Bár az árnyék valóban véd a közvetlen napsugárzástól, de nem véd a földről visszaverődő sugárzástól (a pázsit az azt érő UV-sugarak 3%-át, a homok 5–20%-át, a hó 30–80%-át, a víz pedig 5–95%-át képes visszaverni), és nem véd a levegőben lebegő porszemcsék által szétszórt sugárzástól sem (délben a bőrünket ért sugárzás 30–50%-ban a levegőben szálló részecskékről visszaverődő UV-sugaraknak tudható be).