Megoldások és kezelések
Az arcon, testen és fejbőrön megjelenő bőrpír és hámlás két olyan krónikus betegséggel függhet össze, amelyek az érzékeny és reaktív bőrűeket érintik: ezek a seborrhoeás dermatitis és a pikkelysömör.
A seborrhoeás dermatitisz egy gyulladással és hámlással járó betegség, amely elsősorban az arcot és a fejbőrt érinti.
A tünetek főleg az arc zsírosabb (faggyúmirigyekben gazdagabb) részein jelentkeznek az orr két oldalán, a „nevetőráncban”, a nasolabiális redőn, a két szemöldök közti területen, szemöldökben és a külső hallójáratban. A betegség leggyakrabban a fejbőrön jelentkezik, ahol gyulladásos panaszokat és hámlást okoz, majd továbbterjed. Egyéb területek is érintettek lehetnek, ahol szőr nő: ilyen például a szemhéj (ahol szemhéjgyulladás alakulhat ki), a szeméremcsont, valamint férfiaknál a szakáll vagy a mellkas.
A fejbőrön a hámlás általában sárgás, zsíros, és nem tapad a bőrhöz. Előfordulhat, hogy a hajvonalon túl a homlokra is kiterjed. További információért tekintsd meg a haj és fejbőr korpásodására és hámlására vonatkozó tartalmunkat.
A seborrhoeás dermatitisz hullámzó lefolyású: a tünetek hol felerősödnek, hol teljesen megszűnnek vagy részlegesen alábbhagynak. A gyulladásos fellángolásokat fokozhatja az évszakok váltakozása és a stressz. A betegség télen általában rosszabbodik.
A tünetek változhatnak, de gyakori a viszkető vagy égető érzés.
Felnőtteknél, főleg a fiatal felnőttek körében gyakran előforduló betegség (a népesség 3%-át érinti), és bár csak átmenetileg, de gyakran kialakul csecsemőknél is (a csecsemők 71%-át érinti), akiknél többek között a „koszmó” utal a seborrhoeás dermatitisz fennállására.
Bár bizonyos körülmények hozzájárulnak a seborrhoeás dermatitisz hirtelen kialakulásához, a tünetek általában egészséges fiatal felnőtteknél jelentkeznek.
A betegség kialakulását számos tényező okozza:
Az idült, visszatérő seborrhoeás dermatitis a fejbőr kipirosodását okozza – amelyet hámlás és/vagy korpásodás is kísérhet –, és komoly kellemetlenségeket (viszkető, égető érzést stb.) okoz az érintettek társas és mindennapi életében.
A pikkelysömör egy idült, nem fertőző bőrbetegség, amely a népesség 2–3%-át érinti, és bármilyen életkorban megjelenhet.
A kialakulása mögött genetikai hajlam áll, és elváltozást okoz a bőrfelszínen.
Az érintett területek kipirosodnak, és vastag, fehéres, pikkelyes felrakódásokra hasonlító pörkök jelennek meg rajtuk, amelyek jól elkülöníthetők az egészséges bőrfelületektől. A leggyakrabban a könyök- és térdtájék érintett (ahol mikrosérülések találhatók), de a betegség alapvetően a bőrfelszín bármely részén kialakulhat. Gyakran jelenik meg a fejbőrön (főleg a nyakszirtnél). Ha bőrhajlatba ér (az ivarszervek körül, a hónaljban stb.), akkor inverz pikkelysömörről beszélünk, amely jellemzően jóval kevésbé pikkelyes. A betegség olykor a körmöt is érinti, amely megvastagodhat, gödrösödhet, deformálódhat.
A pikkelysömör esetenként apró, „cseppszerű” foltokban vagy bőrpírrel járó pusztulákban is kialakulhat.
A bőrhajlatokban viszkető vagy akár égető érzés is jelentkezhet. A pikkelysömör komoly hatással lehet az életminőségre, különösen, ha kiterjedt vagy zavarba ejtő, rejtett testtájakat érint.
Bár a pikkelysömör alapvetően bőrbetegség, ízületi gyulladás is kísérheti. Ez körülbelül a bőrbetegségben szenvedők 25%-át érinti. A pikkelysömörös ízületi gyulladás lehet tengelyirányú (a gerincet érintő) vagy perifériás (az ujjperc izületeit érintő).
A pikkelysömör a férfiak és nők minden korosztályát érintheti. Az esetek egyharmadában 20 éves kor előtt jelentkezik először, majd rendszeresen kiújul 20–40 év között.
Az esetek 30–40%-ában az öröklött hajlam, amely nem egyenes irányú, és több gént is érint.
Az epidermisz felgyorsult megújulása foltokat alakít ki közvetlenül a bőrfelszínen. Hajlamosság esetén az alábbi kiváltó tényezők játszanak szerepet a betegség kialakulásában:
Az orvosok ismerik ezeket a gyógyszereket, így semmi szükség a kezelés abbahagyására, amennyiben az hatékony.
Bár nem állítható fel rendszer, a pikkelysömörös betegeknél előfordulnak bizonyos betegségek, valamint gyakran élnek káros szokásokkal. Ide tartozik az anyagcsereszindróma (amelynek több tünete is van, köztük a túlsúly, a magas vérzsírszint, a magas vércukorszint és a magas vérnyomás), a túlzott alkoholfogyasztás és a dohányzás.
Amennyiben bőrpírt és hámlást tapasztalsz, fordulj bőrgyógyászhoz, aki felállítja a diagnózist, és megállapítja, hogy seborrhoeás dermatitised, pikkelysömörüd vagy más bőrbetegséged van-e.
Bizonyos esetekben az orvos kivizsgálja, mi okozta a seborrhoeás dermatitist. Az esetek többségében az orvos kezelést ír elő, amely általában gombaellenes kúrát jelent. Fontos, hogy a seborrhoeás dermatitisben szenvedők érzékeny bőrre való termékeket használjanak, tisztában legyenek vele, hogy a tünetek ismét előjöhetnek, és betartsák a kezelésben foglaltakat.
A gombaellenes kúra során speciális samponokat és arckrémeket kell használni. Olykor előfordulhat az orvos litium használatát is előírja gél formában. Ne használjon kortizont tartalmazó termékeket az arcán, mivel ezek bár gyors enyhülést hoznak, érzékenyebbé teszik a bőrt és középtávon rendkívül negatív hatással lehetnek.
Először is az orvos felméri, meddig terjedt ki a pikkelysömör, milyen hatásai vannak, és előfordul-e anyagcsereszindróma, vagy él-e a beteg káros szenvedélyekkel (mint például túlzott alkoholfogyasztás és dohányzás). Ezután ellenőrzi, hogy a betegséget kíséri-e ízületi gyulladás, és vannak-e kiváltó tényezők.
Fontos, hogy beteg ne vakarja a bőrét, ez ugyanis elősegíti a foltok terjedését. A káros szokásokkal is érdemes felhagyni (alkoholfogyasztás, dohányzás).
A pikkelysömör általában sikeresen kezelhető, mivel manapság már számos kezelési mód áll rendelkezésre a betegség különféle fajtáira szabva. Mivel azonban a legtöbb kialakult betegség csupán enyhe vagy mérsékelt, nem igényel „intenzív” kezelést. Ez azt jelenti, hogy a helyi kezelés általában elegendő, de rendszeresen alkalmazni kell. Ha a beteg megszakítja a kezelést, az elváltozások kiújulnak.
A helyi kezelés kortikoszteroidos és D-vitamin-származékot magában foglaló kúrát jelent. Mivel a bőrszárazság elősegíti a probléma kiújulását, naponta hidratálni kell a bőrt erre alkalmas krémekkel. A fejbőr hámosodása enyhíthető szaruoldó kezeléssel (szalicilsavval, karbamiddal).
Az általános kezelések bőrgyógyász által végzett fényterápiát, valamint retinoidok, metotrexát, ciklosporin és biotechnológiai gyógyszerek alkalmazását foglalja magába.
Ne feledjük, hogy a seborrhoeás dermatitis és a pikkelysömör nem fertőző betegség! A megelőzés első lépése, hogy korlátozzuk az olyan tevékenységeket, amelyek kiválthatják a betegséget vagy súlyosbíthatják a tüneteket (ide tartozik a vakarás, valamint az irritáló és nem a bőrtípusnak megfelelő termékek használata).
Pikkelysömör esetén kerüljük a hőmérséklet-váltakozást és a hideget.
A napfény és a tengervíz mindkét betegség tüneteit súlyosbítja. Bár a seborrhoeás dermatitist és a pikkelysömört nehéz teljesen megszüntetni, ne feledd, hogy rendszeres kezeléssel elnyújtható a tünetmentes időszak, amivel jelentősen javítható az életminőség.
Használj kímélő, túlérzékeny bőrre való, illatanyag-, tartósítószer- és felületaktívanyag-mentes, bőrnyugtató arctisztító terméket. Arcod óvatosan töröld szárazra, ne dörzsöld. Ha szeretnél többet megtudni a seborrhoeás dermatitis és pikkelysömör kezelésére való haj- és fejbőrápoló termékekről, kattints a következő linkre.
Hámosodás esetén fokozottan oda kell figyelni a hidratáltságra. Naponta egyszer-kétszer gyengéden kezeld bőröd túlérzékeny bőrre való, gyulladáscsökkentő termékkel, amely lehetőleg illatanyag-, tartósítószer- és felületaktívanyag-mentes.
Hetente egyszer-kétszer alkalmazz intenzíven hidratáló maszkot. Ha javulást tapasztalsz, fontos, hogy hónapokig folytasd a kezelést, ugyanis a gyulladás akkor is fennállhat, ha szabad szemmel nem látható.
Pikkelysömör esetén ügyelj rá, hogy a téli hideg ne szárítsa ki a bőröd, és fokozottan figyelj oda a bőr teljes felületének megfelelő hidratáltságára!
